Vonások és fogások - Az írás és matematika tanításának fogásai

A két hétig tartó 2 kurzus egymásra épült. Ezért is választottam. mivel tavaly Firenzében a „ Játszd el, építsd fel! „ kurzus számomra bepillantást adott az alsós matematika tanítás új világába, két kiváló emberrel és két kiváló trénerrel, Oravecz Mártával és Kivovicsné Horváth Ágnessel.

Az első hét: „ Vonások és fogások „ kurzusa az 1.-2. osztályos írástanítást és a 3.-4. osztályos fogalmazás tanítást célozta meg.

A második hét: „ Matekos játék, játékos matek „ játékos tevékenységek, játékok, feladatok az alsó tagozaton.

Nagy várakozással néztem a 2 hét elébe, mert szerettem volna kicsit visszanézni az előző éveimre, a fogalmazás tanítás tükrében és előre tekinteni és készülni arra, hogy reményeim szerint 1. osztályban kezdhetek idén napközis csoportot vezetni. A képzés trénerei tudták, hogy napköziben szeretném hasznosítani, amit megtanultam, mert már jól ismertük egymást tavalyról. Üdvözölték és mindig ki is emelték, hogy kiválóan alkalmazható a játékok és játékosság délutános munkára, megtámogatva és célzottan fejlesztve a délelőtt tanultakat, mind írás, fogalmazás, mind matematika területén.

A várakozásomat teljesen kielégítette és igazolta a kurzus két hete, de ennél többet is adott, mert az írástanítás és a fogalmazás tanítás tekintetében az első héten sok nagyszerű játékot és módszereket tanulhattunk meg, láthattunk és ki is próbálhattuk a gyakorlatban. Ráébredhettem saját kreativitásomra, mert a hétköznapjainkban a háztartásunkban előforduló tárgyakat, anyagokat felhasználva alkothatunk játékokat, fejlesztő eszközöket a gyerekekkel közösen. Nem csak készen megvehető fejlesztő és társas játékokat, eszközöket ismerhettünk meg. Ezzel költséghatékonnyá tehetem a délutános tevékenységet és motiválhatom a gyerekeket otthoni munkára, tágíthatom a látókörüket, figyelmüket.

A kurzus második hetében viszont mélyíthettem azt a tudást, amibe tavaly már bepillantást nyertem és hasznosítottam a múlt tanévben. Új játékokat ismerhettem meg és sok újdonságra nyílt rá a tekintetem, egész másként figyeltem, mint tavaly. Már a kurzus első napján elfelejtettem összehasonlítgatni a tanultakat a tavalyival, nem csak azért, mert ez a két előadó idén már változtattak, bővítették a játék anyagot, hanem azért is, mert végig nagyszerűen figyeltek az elmélet és a gyakorlat arányára a rendelkezésre álló „kevés” időben. Ez különben a kurzus mindkét hetére vonatkozik. A két hét alatt végig kipróbálhattuk minden nap a bennünk élő gyermeket és ráébredhettünk arra, hogy a kialakult zaj vagy csend nem az előadó érdekességéből, a téma változatosságából kialakult passzív figyelem csendje, hanem a versenyhelyzetből adódó zaj és a saját tevékenységünkre való koncentrált figyelem csendje. Erre ráébredni nagyszerű felismerés és ösztönöz a minél előbbi kipróbálásra és persze arra is ösztönöz, hogy továbbadjam a tanultakat tanító társaimnak és ajánljam a kurzust kipróbálásra.

¤ Két tanárunk volt végig a kurzus alatt és felkészültségükre nem lehetett semmi panaszunk. (Tankönyv írók, munkafüzet megalkotói és a patinás Fazekas gimi tanítói voltak, évtizedekig, párban, egymásra épülve.) Megfelelő arányban használták az IKT eszközöket, saját maguk által készített, hozott játékokat és eszközöket, használtuk az ollót, színes ceruzát, kijelölő filcet, tehát magunk is tevékenykedhettünk. Ennyi letanított év után is lelkesen vezettek minket, önállóságunkra, kreativitásunkra építve. Alapoztak az épp aktuális csoportban levő személyek véleményére, speciális érdeklődésükre, más-más területeken dolgozó tanítók, fejlesztő pedagógusok értékeire, érdeklődésére. Tisztelettel és szeretettel nézek rájuk.

¤ Szállásomat önállóan szerveztük, 3 társammal egy lakást béreltünk, nagyon jó helyen, 2 percre az iskolától találtunk egy apartmant. Az első héten négyen laktunk ott, második héten két társunknak megjött a családja, tehát ketten maradtunk. A szomszédunkban lakott a főbérlő, így végig kapcsolatban voltunk a két hét alatt, angolul kommunikáltunk, bármi probléma adódott, kedvesen megoldotta. A végén adott egy névjegykártyát és megígértem, hogy ha megyek jövőre és itt indítanak képzést, ami nekem is megfelelő, csak oda megyek. A tulajdonos egyébként abban az iskolában tanított, amelyikben a kurzust tartották.

¤ A kurzuson a résztvevők száma első és második héten is 20 fölött volt, az ország más-más városaiból (Gyöngyös, Szeged, Budapest, Sopron) és a második héten Erdélyből jött magyarokat is volt szerencsénk megismerni. A tavalyi létszám barátságosabb és beláthatóbb volt, de a trénereink nagyon jól áthidalták a létszámból fakadó nehézségeket. Így is volt bemutatkozás és 3-4 fős csoportokra osztottak minket a feladatoknál, játékoknál, versenyeknél.

¤ A képzésünk egy csodálatos, patinás, nagy, jól felszerelt iskolában volt Rovinjban, ahol fantasztikus kilátás nyílt még a mosdóból is. Mivel ennek a kis horvát-olasz két identitású, két nyelvű tengerparti ódon történelmi városkának csodálatos fekvése, bájos és gyönyörű régi épületei, utcái vannak, ezért ez nagy szó és egyben esztétikai nevelés is felnőttnek, gyerekeknek. A városkában való nézelődés, strandolás, vásárlás és gasztro élvezetek közben a hivatalos nyelv az angol volt, amúgy horvát és olasz. Az iskolán belül is az angol nyelvet használtuk, ha adódott valami olyan probléma, amit nem tudtunk magyarul megoldani. A kurzus ugyan nem nemzetközi volt de abból is sokat tanulhattunk, hogy különböző iskolákból érkeztünk.

Sajnálom, hogy nem fért bele az időbe egy angol kurzus, mint tavaly, mert a mi kéthetes tanfolyamunk mindkét héten délután fél egytől fél négyig volt. Reggel és este jutott idő, hogy megismerjük ezt az ékszerdoboz városkát, zegzugos sikátoros utcáival, finom ételeivel, koncertjeivel, akár a rock-pop, akár a komoly zene területén. Sokszor eltévedtem de soha nem bántam, mivel jobbnál jobb helyeket, galériákat, kávézókat, ékszerkészítő kézműveseket ismerhettem meg, ahol hamar kiderült, hogy a tulajdonos magyar, így jól el tudtunk beszélgetni. Tenger mellett voltunk tehát étkezésekkor a különböző halak, tenger gyümölcsei alap volt, a kávéjuk emlékezetes maradt, a croissant pedig talán még a franciáknál sem volt olyan jó, mint itt. A fő kedvencem pedig az olasz fagylalt, a Gelato, amit hamar megtaláltam, hogy hol adják a legfinomabbat. A második héten már törzsvevőként köszöntött a jó horvát-olasz kereskedő.

Azt sajnálom csupán, hogy nem tudtam angol nyelven tanulni. Ezt igyekszem majd a jövőben bepótolni. Ajánlom minden pedagógusnak a tanulás és kikapcsolódás nagyon színvonalas formáját a nyári szünetre. Megéri.